Rólunk

Felsőfokú tanulmányaimat a Metropolitan Egyetemen kezdtem meg 19 évesen kommunikáció és marketing szakon. Amennyire tetszett a marketing, annyira elrettentett a felismerés, hogy mennyire megvezetik az embereket a marketing szakemberek olyan célok teljesítéséért, amik személyes véleményem szerint nem sokat tesznek hozzá egy jobb világhoz. Hátat is fordítottam a marketingnek, de valahogy mindig újra és újra megtalált. Ma hiszek benne, hogy a jó marketing nem hazugság, hanem az igazság jól elmondva, és személyes küldetésem, hogy olyan, értékes embereket támogasson a szakma, akik hozzájárulnak direkt vagy indirekt módon egy egészségesebb és szeretettel telibb társadalom megformálásához. 

 

Gyakorlatias ember vagyok, hiszek benne, hogy ma sokszor túlkomplikálunk, túlingerlünk, túlgondolunk, pedig nem az emberi agy működése változott az elmúlt időben, hanem a környezetünk és az eszköztárunk. Legfőbb érdeklődési köröm a Behavioural Science, azaz viselkedéstudomány, ami az emberi döntéshozatal és magatartás tudományos vizsgálatával foglalkozik, ötvözve a pszichológia, a közgazdaságtan, a szociológia és más társadalomtudományok módszereit és felismeréseit, és ami számos kulcsfontosságú felismerést hozott az emberi döntéshozatallal és viselkedéssel kapcsolatban.

 

Nagy hatással volt a gondolkodásmódom kialakulására Stephen Hawking, Simon Sinek, Steve Jobs és Elon Musk. Leginkább abban hasonlítunk, hogy legtöbbször másként látom a dolgokat, mint mások. Megkérdőjelezek kijelentéseket, hiszem, hogy attól, hogy valami "úgy" van, nem biztos, hogy jól van.

 

2018ban, Ausztráliából hazaköltözve egy kicsike webshop vállalkozást kezdtem építgetni. Akkoriban a Facebook hirdetéskezeléshez lehetett egy személyes Facebook Mentor segítségét igénybe venni. Nekem ő Tamás volt. Tamás kint ült Dublinban, a Facebook központjában. Sokat beszélgettünk a marketing szakmáról. Mikor megkérdeztem, hogy miért nem Magyarországon dolgozik, azt mondta, hogy az itthoni mindset, szakmai felkészültség és hozzáállás nem volt szimpatikus számára, mert ezt a szakmát nem lehet könyvből tanulni, ezt érezni kell. Értened kell, hogy a marketing alapvetően pszichológia. Két ember közötti beszélgetés. Tudnod kell, hogy mikor, milyen döntést hoz az emberi agy. Ki merem jelenteni, hogy tőle "tanultam" a legtöbbet kommunikációból, és nagyon büszke vagyok arra, hogy Tamás elismerte a differenciált véleményemet azokban a pontokban, amiket én másképp gondoltam akkor, mint a szakma. Ez a mai napig így van. Ha valamit eltervezek megcsinálni saját ötletből, vagy külföldi példára (USA, Ausztrália), legtöbbször kis idő múlva divattá válik itthon is. Mondok pár példát, ahol másképpen gondolkozom, mint mások:

​

• tanított értékesítési szabály, hogy mindig a célközönségről beszélj, ne magadról. Szerintem viszont magadról beszélj.
  Én úgy gondolom, hogy azt válaszd célközönségnek, amilyen te is vagy, mert akkor fogsz tudni hozzájuk szólni. Szerintem inkább példaképet lásson benned a célközönséged, mint eladót. Egy rendelőnél ezt például úgy tudod kommunikálni, ha olyat emelsz ki, hogy "fontos volt számomra, hogy nyugati színvonalú rendelőt hozzunk létre, ahol maximális kényelem várja pácienseinket" vagy "nem tudtam azzal azonosulni a bérelt rendelőben, hogy az orvosok bent kávézgatnak a modern irodájukban, a pácienst pedig kint váratjuk. Olyan rendelőt hoztunk létre, ahol ugyanolyan bánásmódban részesül mindenki, nálunk a páciens is ugyanazt a finom kávét kapja" Ilyenkor magadról beszélsz, storytellinget használsz, mégis, a célközönség úgy érzi, hogy pontosan neki címzed, mert neki ez ugyanannyira fontos
   

• a szakma azt tanítja nekem, hogy egészségügyi marketingben használjak prevenció jellegű tartalmakat.
  Ezek szakmai szemmel megírt cikkek, amiket megosztanak Facebookon, hírlevélben. Például "a HPV szerepe a méhnyakrák kialakulásában". Én ezzel nem értek egyet, hiszen ha engem nem érint, akkor nem is érdekel, ha pedig érint, akkor már nem a prevencióval foglalkozom, hanem a megoldással. Ez maximum akkor szólhatna hozzám, ha orvostanhallgató lennék és szakmai dolgokról szeretnék tanulni valakitől, aki már a gyakorlatban dolgozik. Itt is látszik, mennyire fontos a célközönség ismerete.
   

• a design fontos, de nem tudja felülmúlni a contentet.
  Sokszor látom, hogy a rendelő Facebook posztjainál figyelnek rá, hogy tökéletesen designolt képeket használjanak, stock fotóval és az arculattal megegyező, szép grafikai elemekkel. Ez így szabályos is, azonban ezek a tartalmak távolságtartóvá teszik azt a felületet, aminek a személyes kapcsolódása a cél. Pont a személyes kapcsolódás miatt, a professzionálisan megírt orvosi szövegek sem fognak érdeklődést kelteni az olvasókban. 

​

Ha a marketingben aktívan használjátok a közösségi médiát, akkor kérlek, hogy nézz rá a Facebook oldalatokra, hány like-ot kap ott egy-egy posztotok? A Sanaa-nál az a célunk, hogy az oldal legalább 1000 (de inkább olyan 4-8 ezer) minőségi követővel rendelkezzen, valamint a posztok alatt kiszámíthatóan legalább 50 reakció jelenjen meg. Ekkor mondhatom, hogy van értelme a márkaépítés tevékenységért pénzt elkérnem, mert ebben az esetben van aktív érdeklődés a közösségi média jelenlétem iránt. Ha azt nem érem el, akkor felesleges idő és pénzpocsékolás a social media tartalomgyártásra energiát szánni.  

​

Ha az olvasottak alapján úgy gondolod, mi lennénk a megfelelő marketing szakemberek számotokra, akkor beszéljünk rólatok egy finom kávé mellett.